Mint minden évben, most is eljött az egyik legnagyobb nemzeti
ünnepünk, a március 15-e. Idén az 1848. március 15-i események hat helyszínét
osztották ki a hetedik és nyolcadikosok között. Minden osztály a kapott helyszínnek
megfelelően rendezte be a termét. Mi a Heckenast-Landerer Nyomdát kaptuk.
Makettet is lehetett készíteni a Nemzeti Múzeumról. A
miniatürizált változat bármilyen „alapanyagból” készülhetett. Mi kockacukorból
álmodtuk meg a sajátunkat. Ez először könnyűnek tűnt, hiszen csak nem nagy szám
pár kockacukrot ragasztóval összeragasztani. Nagyot tévedtünk. Nem volt
gyerekjáték, de egyhetes kitartó munka után sikerült megvalósítani álmunkat, és
elkészült a mi kockacukor Nemzeti Múzeumunk.
Nem csak ennyi volt a feladatunk! Az osztály hat részre szakadt,
és kapott egy-egy helyszínt, amiről kiselőadást és tablót kellett készíteni. A
csapatok kezéből nagyszerű tablók kerültek ki.
Még mindig nincs vége! Egy rövid március 15-i előadást is
létre kellet hozni. A forgatókönyv megírását, a szerepek kiosztását és a próbák
lebonyolítását néhány osztálytársunk ügyesen véghezvitte. De természetesen az
osztály többi tagjának is hatalmas szerepe volt, hiszen ha nincs szereplő,
nincs darab. Végül egy nagyszerű műsorral „álltunk színpadra”.
Péntek reggel mindenki berendezte a termét. Az osztályoknak
helyszínről helyszínre járva feladatokat kellet megoldaniuk. Nagyon gyorsan
eltelt a délelőtt, és már végig is jártuk a termeket. Lebontottuk a termünk
díszletét, és mindenki mehetett haza. Mi így ünnepeltük a március 15-ét.
Ez a mi Nemzeti Múzeumunk
Gratulálok nektek! Nagyszerű munkát végeztetek!!!
VálaszTörlésÜdvözlettel: Demeter Éva néni